Donald Trump amerikai elnök vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében közölte, hogy idősebb fia, ifjabb Donald Trump 2016-ban azért találkozott a New York-i Trump-toronyban oroszokkal, hogy információkat kapjon Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről. Az elnök szerint ebben nem volt semmi törvényellenes, mert a "politikában mindig így csinálják".
Óriási felháborodást váltott ki Donald Trump tegnapi döntése, amellyel elbocsátotta a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját, James Comey-t. Sokan összefüggést vélnek felfedezni Corney kirúgása, illetve az általa felügyelt, Oroszország amerikai elnökválasztásban való érintettségét vizsgáló nyomozás között. Az egész sztorit még gyanúsabbá teszi, hogy ma érkezik az Egyesült Államokba az orosz külügyminiszter vezette küldöttség.
Rekordmennyiségű pénzt öltek bele az Egyesült Államok legnagyobb bankjai a tavalyi elnökválasztásba, szinte kivétel nélkül Clintont támogatták, aki végül elbukta a Fehér Házért folytatott küzdelmet. Most pedig azért lobbiznak a pénzintézetek, hogy a republikánusok enyhítsék a rájuk vonatkozó szabályokat.
Az elmúlt évek vállalati adatlopási botrányai és az amerikai elnökválasztás körüli hekkertámadások újra ráirányították a figyelmet a kiberbiztonságra, az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó cégek részvényeivel kereshetünk a trenden.
Donald Trumpot, az Egyesült Államok következő elnökét választotta az év emberének az amerikai Time magazin, amiért nagy vihart kavarva felverte a globális politikai állóvizet. Az indoklás szerint, függetlenül attól, hogy valaki egyetért Trump nézeteivel vagy sem, választási győzelme történelmi jelentőségű, ezért érdemelte meg az elismerést.
Szervezkednek az egyesült államokbeli Arizonában a demokrata párti aktivisták, hogy rábírják az elektorokat: ne szavazzanak Donald Trumpra.
Washingtonban már azt találgatják, kik töltik be a fontosabb pozíciókat Donald Trump kormányában. A pénzügyminiszteri posztot a Wall Street Journal és a Politico értesülése szerint megint egy ex-goldmanos, Steven Mnuchin kaphatja, aki nem mellesleg egy rövid ideig Soros György egyik hedge fundjánál is dolgozott.
Ötödik alkalommal fordul elő az amerikai elnökválasztások történetében, hogy nem az a jelölt lesz amerikai elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta. Clinton szépen hajrázik, de csak azokban a nyugati államokban, ahol a győzelme amúgy is biztos volt.
A nagy elemzőházak szinte kivétel nélkül arra számítottak, hogy ha nyer Trump, akkor rövid távon akár 5-10 százalékot is zuhanhatnak a világ tőzsdéi, ehhez képest pedig Európában 1-2 százalékos esés látszik. Persze várjuk ki a végét, de egyelőre igencsak visszafogott a tőzsdei esés, összegyűjtöttünk néhány érvet, mi okozhatja ezt az anomáliát.
A jelenlegi részeredmények ismeretében még egyféleképpen nyerhet Clinton. Ez négy feltétel együttes teljesülését jelenti, és nem igazán van rá esély, de érdemes egy pillanatra eljátszani a számokkal.
Hillary Clinton tervezett intézkedései - mint a tehetősebbek és a nagyvállalatok adókulcsának emelése - csak ártanának az amerikai gazdaságnak - állítja a milliárdos Willbur Ross, aki Donald Trump tanácsadója volt a kampány során.
Idegesen várják a piacok az amerikai elnökválasztást, valószínűleg izgalmas napoknak nézünk elébe a tőzsdéken. Elméletben Trump győzelme rossz hír lenne a befektetőknek, hiszen politikája nem tekinthető sem piacbarátnak, sem pedig a növekedést támogatónak. Bár a múltból nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, érdekességképp összeszedtük, hogy a legfontosabb eszközosztályok hogy teljesítettek az egyes elnöki ciklusok alatt az elmúlt 50 évben. Kiderült, hogy republikánus győzelem esetén rosszabbul szerepeltek mind a részvénypiacok, mind a nyersanyagpiacok. Az elnökök közül George W. Bush elnöksége meglehetősen "szerencsétlen" időszakra esett, hiszen át kellett navigálnia az országot a dotkomlufi kidurranásán, a szeptember 11-i terrortámadásokon, a Lehman Brothers csődjén és a 2008-as pénzügyi válság kirobbanásán.
Mivel az Egyesült Államok területén több időzóna is áthalad, a szavazóurnák több órás eltéréssel zárnak: míg Kentucky államban már magyar idő szerint éjfélkor lezárul a szavazás, az alaszkai lakosok egészen reggel 6-ig szavazhatnak az új elnök személyére. Összeszedtük az elnökválasztás menetét.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Az Oresnyikről beszélt az orosz elnök.
Trump emberei foglalkoztatják az internetezőket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Olaf Scholz óvatosságra figyelmeztetett az ukrajnai háború kapcsán.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
